"A posztindusztriális korban a megfigyelő számára valóságosként tapasztalt valamennyi tárgy, fenomén vagy környezeti tér egy mediatizált, szintetikus természetű tünemény, mely magán viseli a látvány szcenírozásának nyomát. Lehet ez irónia, vagy éppen a (giccs)határ feszegetése, ahogyan az állatportrék - és rontott fotók - esetében a világító, vörös szemek. Az élettelen tárgynak is van élete, mert az élettelen anyagnak is van „természete”, bár ennek működése Fuchs Tamás vásznain gyakran az űr és a mélytengerek világához kötődik; ami nem is csoda, hiszen a tárgyak legfontosabb funkciója a lebegés. Az objektumok ebben a különös konstellációban nem csak szigorú körvonalaiktól mozdulnak el, de a gravitáció törvénye alól is mentesülnek." (Marsó Paula)

​

A művész honlapja >>